csütörtök

Pál Csaba Kelesztés /Óbudai Társaskör Galéria/
























Gondolatok a kelesztés című kiállítás elé

„A sziklamászás misztikája a mászás. A mászás oka a mászás, éppen úgy, miként az írás oka az írás; az ember azokat a dolgokat hódítja meg, amelyek magukban a dolgokban rejlenek. Az írás aktusa igazolja az alkotást. A mászáskor ugyanerről van szó. Felismerni, hogy az ember puszta áramlás. Az áramlás célja, fenntartani az áramlást - nem csúcsokra törekedni vagy utópisztikus célokra, hanem áramlásban maradni... „

1.rész / Film/
Animációs film melyben fehér vászonra ecsettel festek, fekete vonalakat, foltokat, gesztusokat, minden új elem festésénél készítettem egy digitális felvételt, így jutottam el a fekete vászonig, majd a fekete képre fehérrel festettem, Így jutottam el egy, egység végéhez, a „majdnem fehérhez”, ez a végeredmény mely képként látható a kiállításon. Ezt a folyamatot hétszer ismételtem meg.
A kiállításnak az első részében kivetítővel ezt a hét animációt vetítem folyamatosan.

 
 






































2.rész / Installáció/
A terem közepe. Ide hét cserepet állítók. A cserepek belső részében lámpa világítást rakok, a tetején dupla kör plexi lapok közé digitális nyomatokat helyezek, a printek fotói egy csirázó bab, „történetét” mesélik el álló képeken. Első cserép maga a mag. A második a csirázás első fázisa, és így tovább.
 
  
 


3.rész /Festmények/
A terem hátsó fala. Ide a filmben elkészült fehérre festett 7 db A4-es méretű rajzokat, festményeket helyezem, enyhén megvilágítva, hiszen a neonfényes cserepek ill. a film is világít.